Kultúra

Csodálatos élet


A kultúrház falán tábla hirdeti, hogy itt írta a XX. század legnagyobb hatású írója a Csodálatos élet című regényét. A jelző kissé túlzónak tűnik, de csak két véleményt idézek Szabó Dezsőről: „Olyan író volt, akinek nem műve, hanem annak hatása a fontos”(Keresztúri Dezső). „Alakja nélkül nem lehet elmondani a két világháború közötti magyar irodalom történetét” (Hegedűs Géza).

Szabó Dezső 1879. június 10.-én született Kolozsváron Szabó József és Mille Mária 10. gyermekeként. Tanulmányait 8 évesen kezdi a kolozsvári Farkas utcai Református kollégiumban. 1899-ben színjeles eredménnyel leérettségizik, Budapestre költözik, ahol joghallgatónak tanul. Az iskolában nem találja a helyét, ezért házitanítónak szerződik Buttler báró birtokára. 1900 szeptemberében újra az iskolapadba ül, megkezdi tanulmányait az Eötvös József Kollégiumban. 1903-ban a Magyar Nyelvőrben megjelenik első önálló írása a Csíkszentdomonkosi nyelvjárás.

1904-ben leteszi vizsgáit és elkezdi tanári pályafutását. Egy évet ösztöndíjjal Párizsban tölt.

Amikor Székesfehérváron tanít, rendszeresen publikál a Fejér Megyei Naplóban. Párbajvétség miatt áthelyezik Nagyváradra, majd Székelyudvarhelyen tanít. 1911-ben már a kor leghíresebb irodalmi lapjában, a Nyugatban is megjelentetik írásait. Különböző problémák miatt folyamatosan áthelyezik: Sümeg, Ungvár, Lőcse iskoláiban tanít. Ekkor már tart az I. világháború. Szabó Dezsőt is besorozzák, de az ungvári iskolaorvosnak köszönhetően a tényleges behívástól megmenekül.

Első regénye a Nincs menekvés 1917-ben jelent meg, rá két évre pedig a második, az Elsodort falu. Ekkor már Budapesten él.

1920 nyarán érkezik Somogyvámosra. Hasprai tanító úr rendelkezésére bocsátja az üresen álló iskola épületét .Eredetileg a Megered az eső-t akarja megírni, amely a forradalmakat és a harcokat mutatná be. Szándékát azonban megváltoztatta, amelyről ezt írja: „És akkor a falu megfogta kezem, ezer szelíd dolgát berakosgatta a szemeimbe, pihentető nagy csendjét végighúzta a lelkemen… itt én mesélek neked.” A nyár az író számára vidám mulatozásokkal  és a környéken való kirándulásokkal telik, és közben elkészül a Csodálatos élet. A kritikusok a művet meseregénynek, vagy népmeséből gyúrt regénynek nevezik, amely filozofikus és költői igénnyel van megírva.

A 20-as években több folyóiratban is megjelennek írásai. 1921 legvégén megjelenik novelláskötete, az Ölj!. Elbeszéléseit a JAJ kötetben adja ki 1923 novemberében. Segítség címmel háromkötetes regényt ír, amelyen két évig dolgozik.  Olaszországi élményeit foglalja össze az 1926-os Tenger és temető című novellagyűjteményében. Egyre több előadást tart különböző témakörökben. 1928-ban főmunkatársa lesz Bajcsy Zsilinszky Endre lapjának, az Előörsnek.1931-ben megjelenik színdarabja Az elítéltek, a Megered az eső  című regénye amelyet Somogyvámoson tervezett megírni, majd a Karácsony Kolozsvárt is elkészül. A következő év termése a Feltámadás Makucskán. 1934-ben jelenik meg  A kötél legendája

című kisregénye. Ennek története Budapesten játszódik, de főhőse Ánizs Péter parasztszülők gyermekeként Somogyvámoson született, és falunkban tölti fiatal korát.

1934-től minden írása a Ludas Mátyás Füzetekben jelenik meg egészen 1942-ig, amikor is a háború  miatti papírhiány a Füzetek megszűnését okozza.

60. születésnapját fényes keretek között ünneplik meg az ország számos pontján. A fő ünnepen minden vármegye képviseltette magát. 1939-ben boltokba kerül a háromkötetes

Az egész látóhatár. A háború alatt sok előadást tart. 1943-ban kiadja a Levelek Kolozsvárra kötetét. 1944-ban a Magyar Ünnep című lapban publikál.

A fővárosért folyó harcok miatt 1944. végén leköltözik a lakása alatti pincébe. Itt éri a halál 1945. január 13.-án. Eltemetni csak 10 nap múlva tudják, amikor a ház felszabadul.

Önéletrajzi regénye az Életeim csak jóval halála után jelenik meg.

Radó Attila

Egy kis történelem
A faluban feltárt avar temető és az Ihász-dülőben emelkedő Pusztatorony, egy XII. századi templom romja a korai megtelepedés bizonyítékai. A középkorban a mai Somogyvámos határában Csopak nevű falu feküdt, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt. A település a hódoltság alatt teljesen elpusztult, a neve is feledésbe merült. Remetepuszta már a tatár járás előtt is létezett apátsági majd királyibirtokként a területen. Az egykori Vámos falu korábbi helye a templomrom körül volt. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel 6 portával. A hódoltság megszűnésével 1715-ben 11 háztartást írtak össze.A falu xx. Századi történetét a két világháború, az azokat követő földreformok, majd a szövetkezeti mozgalom kibontakozása jellemzi. 1945 után a falu nagy fejlődést él át, burkolt utak, új iskola, 1961-ben villamoshálózat, vezetékes ivóvíz. A 1990-évek elején kiépült a telefon és a vezetékes földgáz hálózat is a településen.

A község 1990 óta saját önkormányzattal rendelkezik. A közel húsz esztendő látványos változásokat hozott a falu életébe. A falukép egyre inkább rendezett, tiszta utcák, többségében portalanított utak várják az ideköltözőket és természetesen az idelátogató turistákat.

Somogyvámos idegenforgalma ‘93 előtt nem volt számottevő, hiszen egy többnyire elöregedőben lévő, szokványos somogyi zsáktelepülés képét mutatta. Krisna-völgy a letelepedésével és kiemelkedő gyorsaságú fejlesztésével, valamint az európai szintű egyediségével a faluba egyre több látogatót vonzott . A Völgyet meglátogató évi 30.000 turista a falu számára is sokat jelent.

HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE MARCALI ÉS LENGYELTÓTI-SOMOGYVÁR TÉRSÉGÉBEN